„Akadályok nélkül” konferencia online előadásai

Közzétéve: 1 hónapja

A konferenciát 2022. április 19-én tartották online, de Debrecenből személyesen is lehetett csatlakozni.

Nagyszerű, hogy végre olyan szervezetek próbáltak komoly lépésekkel és szervezéssel előrukkolni, akik nem feltétlenül és kimondottan a sérült emberek valamely csoportjának vezetői, vagy érdekképviseleti szervei.

A köszöntéseken és az általános bemutatkozásokon túl sok érdekes előadó tartott hasznos előadást, bemutatót.

Ezeket az alábbiak szerint ismertetem:

 

Edelényi Zsolt.

Előadásának címe: „A Web mindenkkié”.

 

Fontos, hogy az akadálymentesség kérdése sokkal több embert érint, mint csupán a legrelevánsabb célcsoportokat, pl.: vak, gyengénlátó, stb.
Ha a szabványokat betartjuk, akkor nem fogunk senki elé akadályokat görgetni, és a felhasználók képesek lesznek használni az általunk létrehozott honlapot.

Pille gyakorlatban mutatta be mindenki számára kizárólag a vak felhasználók által látottakat egy-egy honlapon. Sokat beszélt, így a konkrét gyakorlatra már kevés idő maradt, viszont a legfontosabb mondanivalója az volt, hogy még egy akadálymentes honlapot is jóval több idő bejárni, és konkrétan megtalálni egy-egy infót. Maga az interakció is jóval lassabb.

Szántai Károly főként a gyengénlátók szemszögéből mutatta be a legfontosabb akadálymentességi kérdéseket. Képernyő nagyítókat használva sok-sok vizuális hibába lehet beleütközni, ezek főként ergonómiai kérdések, de legtöbb a WCAG szabvánnnyal is ütközik. Negatív példa: Magyar Posta honlapja, ahol teljes képernyő megléte mellett a videó nézését zavarják a menü kezelési problémák. Pl.: egér húzásával-tolásával lehet kinyitni és becsukni az adott menüt.

 

Faludi Zsolt, infóalap:
Nem webes dokumentumok akadálymentességi szempontból.
A dokumentumok előadóihoz , létrehozóihoz beszél főként. Nem webes dokumentum mminden statikus dokumentum, amit egy szekkesztő programmal hozunk létre. Pl.: Word fájlok, PDF, PPT doksik. Gyengénlátók számára talp nélküli betűk, getűtípus Arial, Verdana, Calibry. Betűméret 12, vagy 14. Szövegigazítás balra zárt, sorköz másfél sor. Előtér háttérszín kontrasztos legyen. Fejezet címek szabályos címsorszintűek legyenek. Ha a dokumentum terjedelme megkívánja, akkor kötelező a tartalomjegyzék is. Dokumentumban lévő képeket helyettesítő szöveggel kell ellátni, ha a képeknek információ tartalma is van. Ha nincs, akkor képernyőolvasók elől el kell rejteni. A beillesztett képernyőkép csupán illusztrálja a szöveges tartalmat, de ki ne egészítse semmiképpen se. Pl.: felhasználói kézikönyvben, ha a képern látható mezők kitöltése így és úgy, e a képek nincsenek feliratozva. Bekezdésen belül nem szerepelhetnek képernyőképek, csak előtte és utána. Ez a képernyőolvasók miatt fontos, mert folyamatos felolvasás közben a képernyőolvasó nem tudja felolvasni a beillesztett képek adatait.

Fontos, hogy a címkézett adatátvitelt és megjelenítést támogassák a szoftvereink. Pl. Office mostani verziói, de az Acrobat programjai is ilyenek, a Readert is beleértve.

Table és caption megfelelő használata a PDF-ben fontos.

 

Soós Brigitta:
hang alapú folyamatok, hang alapú vezérlésre reagáló alkalmazások.

A digitális kezelő felületet már jól el tudjuk képzzelni, de hang parancsokkal vezérelhető digitális felületek is léteznek. Elsőre fura lehet, hogy egy tárgyhoz beszélünk és ő még reagál is adekvát módon. Ilyenek az okos telefonos alkalmazások is, pl.: Siri, Google, Amazon Alexa, de autókban pl.: a Volvó. Ezek sok mindenre használhatók.
Fontos a beszélgetés tervezés megfelelő megvalósítása. Itt elemeiben a felhasználói élmény tervezés és a szövegírás elemeit kell ötvözni. Beszélgető robotok, és hang alapú asszisztensek tervezésénél használják ezeket.
A bankoknál alkalmaznak komoly hang alapú fejlesztéseket. Pl.: a Bank of America-nál az Erika nevű szoftver, és az egyik belga banknál is komoly előre lépések vannak.

Az egészségügy is nagyon fontos fejlesztési terület ez. Hazánkban a Telekomnál a Vanda nevű hang asszisztens kezdett népszerűbbé válni.

 

Dvariecki Bálint, Alko-Soft.

E-rikkancs.

Major László, Óbudai Egyetem:
Ariadné Vakvezető rendszer

Tartalmaz egy vezetősávot, amelyet a hagyományos vezetősávokhoz hasonlóan el kell helyezni. A másik része egy vezető bot, amivel történik a vezető sáv követése. Lehet használni elágazásokat is, csakúgy, mint a hagyományos vezetősávoknál. A vezetősávok a padló burkolatára rögzíthetők, de egy merev burkolatba be is lehet őket ágyazni. A botban egy érzékelő segíti a sáv megtapassztalását. A bot programozható, hogy rezegjen, hangjelzést adjon, vagy mindkettőt, ha rajta van a vezetősávon.
Akkumlátroros megoldással működik, vezetéknélküli töltéssel. Egy feltöltés két napi használatot tesz lehetővé. A bot lehet összecsukható és fix. Van görgő a botok végén. Teljes hosszában fényvisszaverő bevonattal rendelkezik.
A bot végén egy ki-bekapcsoló gomb található. A nyomvonalak kialakítását akadálymentesítési szakember iránymutatásai alapján végezték el.
Ezt a szolgáltatást épületen belüli alkalmazásra képzelték el. A takarításoknál vigyázni kell, hogy ne sérüljön meg a vezetősáv.
Etele Plázánál van már szolgáltatás erre, ott lehet kölcsönözni egy bot kiadó automatából ilyen botot, és a pláza ezáltal akadálymentesen bejárható. A plázában végig ki van építve a megfelelő vezetősáv rendszer. Sajnos van egy olyan gond ott, hogy a forgó ajtóig van rendesen taktilis sáv, de a forgó ajtótól a bot kiadóig nem vezet semmi. Sajnos a dekorációs jelző táblákat is útba rakják.

Tovább fejlesztett megoldásként a beszélő bot is rendelkezésre fog állni. Ez el is mondja, hogy mely irányba mi található egy-egy adott épületen belül.

MNB Fogyasztóvédelmi Osztályának előadása

2017-ben kiadtak egy ajánlást a fogyatékosokra vonatkozó bánásmódról a banki szférára nézve. Ki kellett dolgozniuk egy stratégiát az egyenlő bánásmód tekintetében. Két elvet emelünk most ki az általános elvek közül: Egyenlő esélyű ozzáférés elve: eszerint az MNB eelvárja partnereitől, hogy mindenki számára biztosítsa az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásaiban. Teljes szolgáltatási térképet elérhetővé kell tenni az ügyfélszolgálati pontokon és a honlapokon is. Fizikai környezet: biztosítson elsőbbséget a fogyatékos ügyfelelk számára, adjon elérhetőséget ahhoz az ügyintézőhöz, aki kimondottan foglalkozik a sérült ügyfelekkel. Fontos lenne az automaták hangosítása is, tehát hangos infóval szolgáljanak számbemondáskor. Kellő időt kell biztosítani a szerződések megértéséhez, illetve áttanummányozásához. Az ügyfél által megbízott személyi segítőt és aktík közreműködését el kell fogadni.

 

Németh Orsolya, MVGYOSZ: távszem.

Az Észt aláírás rendszer mintája, akadálymentes használata.

Fontosak a jogszabályok, vannak személyes történetek, és végül pedig egy gyakorlati bemutató.
Fontos, hogy itt minden esetben bizalmi szolgáltatásokról van szó. Van egy oldalon maga az aláíró, a hitelesítő, és a másik oldalon az, akinek a dokumentumát kibocsájtották, és azt maga az aláíró aláírta. ENSZ egyezmény 2007-ből, ez az előzmény, amit magyarország is ratifikált. Az egyezmény eleje kimondja, miért kell ezzel foglalkozni: mindegy, ki hol és hogyan él, milyen körülmények között, a társadalmi folyamatokban való részvételben egyenlő és elidegeníthetetlen jogai vannak. Ez tehát kötelezettségeket ró Magyarországra, de a ratifikáló államok mindegyikére.
Az Egyezmény meghatározza a hátrányos megkülönböztetést is. Az elektronikus szolgáltatások mindegyikét mindenki számára hozzáférhetővé akarjjuk tenni, ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni kell. Fontos, hogy ne csak a jogalkotásban, hanem a jogérvényesítésben is tegyük meg a megfelelő lépéseket, a törvényi betartatásokat. Itt is bejön az egyetemes tervezés fogalma, mert fontos, hogy bármilyen szolgáltatásról is legyen szó, ez mindenki számára használhatóvá kell váljon. Bár régi a ratifikáció, sem hazánkban, sem más EU-államban nem történt meg maradéktalanul a teljeskörű megvalósítás. A digitalizáció megváltoztatott mindent, nem pedig arról van szó, hogy a régi megoldásokat átemeljük a digitális világba. Maga az ENSZ egyezmény az egyetemes oktatásra is kitér, annak fontosságára, hogy az oktatásban való részvételhez is mindenkinek egyetemes joga van. Fontos viszont, hogy ha netán olyan szoftver használatát írnánk elő kötelezőnek, amely nem akadálymentes, akkor hogyan lehetne ezt összeegyeztetni a jogszabállyal? Nyilván ennek akkor van értelme, ha maga a szoftver minden tekintetben akadálymentes. Addig tehát nem fejlődhet ki tökéletesen ez a rendszer, amíg nem lesz kellően stabil a közszolgáltatásokk egyenlő esélyű hozzáférése.

Az észteknél több lehetőség is van a digitális aláírásra. Kaphatnak egy kártyát is, amin keresztül magát az aláírást kivitelezik. Lehet egy smart ID megoldás is, ami magán a mobil eszközön keresztül zajlik. Az első megoldáshoz jár egy kártya, egy kártyaolvasó, egy szoftver, amit maga az állam fejlesztett ki az aláírás kezeléséhez.