Tartalom:

Bevezetés
a, Szükségletfelmérés
b, Igényelt rehabilitációs szolgáltatások köre
c, Szakemberkapacitás
d, Szolgáltatásfejlesztési stratégia
A Ki-Látás Alapítvány kapcsolatrendszere
A Ki-Látás Alapítvány tárgyi és infrastrukturális adottságai

Bevezetés

A Ki-Látás Közhasznú Alapítvány a TÁMOP 5.4.7/08/2 pályázati program keretében vállalja, hogy elsősorban az újonnan látássérülést szenvedő, Dél-dunántúli régióban élő vak és gyengénlátó emberek részére elemi rehabilitációs szolgáltató hálózatot épít ki.

A fejlesztés során a már meglévő kaposvári központi telephelyünkből kiindulva – a program végéig – az egész régiót szolgáltatásainkkal lefedjük, célcsoportunk számára mindenhol elérhető közelségbe kerülünk. Pécsett, Szekszárdon az infrastrukturális feltételeknek megfelelő decentrumokat alakítunk ki, az ehhez kellő humán erőforrást biztosítva. Somogy megyében a központtól való nagy távolság, a rossz közlekedési feltételek és a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek periférián való elhelyezkedése indokolja Barcson egy kisebb, de a helyi szinten jelentkező igényeknek megfelelő telephely működtetését.

Az Alapítvány vállalja, hogy a projekt segítségével a jelenlegi ellátási kapacitás szintjét meghaladja 15%-al.

A megvalósítás érdekében széles körű elemző-feltáró munkát végeztünk.

a, Szükségletfelmérés

A szükségletek feltárásához a rendelkezésre álló 2001-es KSH adatokat, 2005-ös OEP ellátásra vonatkozó adatokat, a régió érdekvédelmi szövetségeinek tapasztalatait, valamint Dr. Németh János tanulmányát vettük figyelembe kiegészítve a regionálisan és helyi szinten elérhető látássérültekre vonatkozó újabb adatokkal. Meglévő adatokat vetettük össze és becslést végeztünk az elkövetkező időszakra.

A népesség 5,7%-át jelentő, fogyatékos emberek körében a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%, vagyis kb. 83000 látássérült ember él közöttünk. (KSH, 2001)

A látássérültek aránya az életkor előre haladtával fokozatosan nő. 2001-es felmérés szerint a négyötödük 40 évesnél idősebb, sőt 51-64%-uk már a 60. életévét is betöltötte.

A látássérült személyek 1/5-e (18,1%-a) veleszületetten sérült. A többség életének valamely későbbi szakaszában betegség, baleset, vagy egyéb nem ismert ok miatt szenvedi el látása csökkenését, vagy elvesztését.

(TÁMOP -5.4.7/08/2 pályázati felhívás, KSH 2001. Népszámlálás 12.)

A 2001-es adatokból közelítő becslést tudunk végezni. Az aktív korúak (pályázatunk szempontjából csak 18 éves kor fölöttiek) a látássérültek populációjának minimum 30%-át teszik ki, azaz kb. 24000 főt. Évente mintegy 4500 ember veszíti el teljesen vagy részlegesen a látását. Az érintett kör 35%-a tartozik az aktív munkavállalási korúak körébe (1575 fő).

Továbbá Dr. Németh János (2005): Vaksági okok Magyarországon 1996 és 2000 között. Szemészet, 142. évf. 3.sz című cikkében azt írja, hogy „országosan évente 6060 újonnan regisztrált vak személy várható.

Látássérültek száma	83.000 fő
Ebből aktív korú a fenti táblázat alapján kb. 30%	24.000 fő
Dél-Dunántúl teljes népessége (Mo. teljes népességének kb. 10%-a)	997.671 fő
Ebből Dél-Dunántúlon élő aktív korú látássérült	2.400 fő
Megyénként (Baranya, Somogy, Tolna) aktív korú	7-800 fő

A Ki-Látás Alapítvány működési területén lévő megyékben élő látássérültekre vonatkozó adatok
(a konkrét adatok az érdekvédelmi szervezetek statisztikáira, a feltételezett számok az országos statisztikákra támaszkodnak):

	Somogy	Tolna	Baranya
Szervezett látássérültek száma	750	1300	850
Ebből az aktív korúak száma	480	850	550
Szervezethez nem tartozó, feltételezett látássérültek száma	750	260	850
Szervezethez nem tartozó, aktív korú látássérültek száma	190	80	250
Célcsoport	670	930	800

Ha figyelembe vesszük Németh János (2005) prognózisát, mely szerint évente 6.060 fő újabb látássérülttel számolhatunk, akkor biztos, hogy az egyesületnél megjelentek számánál jóval magasabb a látássérültek előfordulása a dél-dunántúli régióban is.

Az 1996 és 2000 közötti öt évben újonnan regisztrált vakok szemészeti adatait gyűjtötte össze Dr. Németh János négy megyében: Tolna, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Heves megyében. Ennek alapján megállapítható, hogy nagy jelentősége van a tudatos felkutatásnak.

Feltételezésünk szerint, nem nyilvántartott, ellátatlan, megyénként legalább 250-250 fő.

Három csoportba sorolhatók ezek az emberek:

vagy rokkant nyugdíjasok,
vagy aktív munkavállalók, akiknek a sérülésük miatt elképzelhető, hogy az állapotváltozással munkahelyük megtartása veszélybe kerül,
vagy munkakeresők, akiknek az állapotuk miatt jóval kisebb esélye van az elhelyezkedésre.

Az Alapítványnak fontos szerepe lehet a fent említett emberek felkutatásában, tájékoztatásában, életminőségének javításában, elemi rehabilitálásában, családban betöltött aktív szerepük megtartásában.

Magyarországon 2007-ben három szervezet kínált mindössze elemi rehabilitációt az évente látását vesztő közel 4500 főből (vagy 6060 főből) mindössze 220 fő részére.

Kemény Péter 2005-ös OEP-adatok alapján arról írt, hogy Dél Dunántúlon 447 fő látássérült személyt regisztráltak, ebből elemi rehabilitációban részesült 19 fő. Az ellátás lefedettsége 4,3%-os.

A 2008.07.01-2008.12.31. közötti pályázati időszakban az Alapítvány az Önálló leszek I. programban 30 fő bevonását és elemi rehabilitációs szolgáltatásban való részesítését, ezen belül 20 fő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásba való bevonását vállalta.

Önálló leszek II. programban 2009. 01. 01-2009. 08. 31. 60 fő elemi rehabilitációját és 40 fő foglalkozási rehabilitációba való bevonását vállalta.

Ezen projekt megvalósításának eredményeként, az újonnan látássérülést szenvedett emberek elemi rehabilitációs ellátottsági szintjét 30%-ra tervezzük, ami évi 140 főt jelent.

Rövid távú terveinkben, további fejlesztésekkel el akarjuk érni az 50%-os szintet.

b, Igényelt rehabilitációs szolgáltatások köre

A látással bíró kliensek esetén elsődleges feladat a meglévő látás feltérképezése

és optimális kihasználásának segítése. A funkcionális látásvizsgálat során képet nyerünk a kliens távoli és közeli vízusáról, kontrasztérzékenységéről, perifériális és centrális látóteréről, színlátásáról és a sötéthez való alkalmazkodási képességéről. Ezen információkra épül a klienssel való rehabilitációs munka valamennyi területen. A látástréning során kialakítjuk a vizuális alapkészségeket, megfelelő segédeszközök használatának elsajátíttatásával fejlesztjük az olvasási képességet. A tréning részét képezi a vizuális percepció fejlesztése, valamint a helyzet, távolság, mélység, mozgás megítélésének kialakítása.

Braille írás, olvasás tanítása esetén az alaprendszer ismertetése és az

előkészítő eszközökön való gyakorlás után kerül sor az egyes betűk megismerésére, majd egyre hosszabb szövegek olvasására. Az írást a Braille írásra alkalmas pontírógépeken oktatjuk.

Az önálló tájékozódás és közlekedés elsajátítása létfontosságú része a

rehabilitációnak, hiszen az élet minden területén szükségünk van mobilitásunkra. Napjainkra több közlekedéstanítási stratégia áll rendelkezésre a színvonalas oktatáshoz. Az akusztikus és taktilis támpontok felhasználásával, a percepciós készségek fejlesztésével és a megfelelő bottechnikák megismertetésével segítünk klienseinknek tudatosan közlekedő személyekké válni. A tanulási folyamat hatására fejlődik klienseink önbizalma és biztonságérzete, hozzájárulva sikeres életvezetésük kialakulásához.

A felnőtt korban látását vesztett ember teljesen kiszolgáltatottá válik.

A gyógypedagógiai segítségnyújtással hozzájárulunk az önálló életvitelhez szükséges készségek és képességek fejlesztéséhez. Olyan speciális technikákkal ismertetjük meg, melyek segítségével el tudja végezni a mindennapos feladatokat. Megismerhetnek olyan módszereket, eszközöket, melyek segítik megmaradt látásukat használni, segítenek a közlekedésben, melyek segítségével újra tudnak olvasni, írni. Tréning során begyakorolhatják ezek használatát. Rehabilitációs életvitel szolgáltatásainkkal meggyorsítjuk az új élethelyzet adaptációját.

Mindennapos tevékenységek újratanítása során olyan kompenzációs

technikák, módszerek, speciális eszközök megismertetését kínáljuk fel, ami a megváltozott élethelyzetben lehetővé teszi a sikeres önálló életvezetést az étkezéssel kapcsolatos, a személyes higiénia, a szortírozás, a mosás, a vasalás, a pénzkezelés, az életvitelt segítő eszközök kezelése, a gyógyszerkezelés, a hobbik, a TV, rádió, telefon használata terén.

Az informatika oktatásának célja, hogy a látássérültek megismerhessék az

általuk használható eszközöket és rajtuk keresztül kinyíljon számukra a világ. Az egyik legkeresettebb szolgáltatásunk révén az érintettek olyan gyakorlati ismereteket sajátítanak el, amelyek segítségével jóval könnyebben boldogulnak a munkában, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésében, valamint kapcsolataik ápolásában, kibővítésében. A speciális szoftvereknek (Jaws, Magic) nagy szerepe van a számítógép kezelésében, dokumentum felolvastatásában.

A törvény a pszichológiai szakellátást is a komplex rehabilitáció részeként

határozza meg. Célunk, hogy a látássérült személy saját aktivitására, tevékeny részvételére építve olyan egyénre szabott ellátást tudjuk biztosítani, mely segítséget nyújt az optimális életminőség kialakításához. Kiemelten fontos az önismeret fejlesztése, az önértékelési problémák kiküszöbölése, az önállóság növelése, az életvezetési nehézségek leküzdése, a konfliktuskezelési illetve kommunikációs készség javítása. Ennek érdekében egyéni és csoportos pszichológiai tanácsadást, krízis-intervenciót, mentálhigiénés prevenciós szolgáltatást valósítunk meg.

Az eredményes rehabilitáció egyik alapköve, hogy a kliens kiegyensúlyozott

szociális háttérrel rendelkezzen. A szociális munkás a rehabilitáció során felméri a látássérült és családja anyagi és mentális állapotát. Segíti a krízist megélt látássérült újraintegrálódását a családjába; segíti a családot a látássérültté vált családtaghoz való megfelelő viszony kialakításában; mind az érintettet, mind a családot informálja a szociális- egészségügyi-és nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekben.

c, Szakemberkapacitás

A pályázat kezdeténél 4 főállású és 2 részmunkaidős főállású szakemberrel indulunk. Tervünk, hogy 2009 januárjában a leginkább keresett szolgáltatáselemeket – az informatikát és a látásvizsgálat, közlekedés, mindennapos tevékenység újratanítását – további 1-1 fő főállású szakember felvételével bővítsük. Így a jelentkező igényeket is jobb arányban tudjuk kiszolgálni. A két fő felvételével elérjük a 15%-os kapacitásnövekedést a pályázati periódus végére.

Jelenleg Kaposváron 3 gyógypedagógus -2 főállásban megosztva Péccsel, és 1 vállalkozói szerződéssel, 1 informatikus vállalkozóként, 2 pszichológus vállalkozóként és részmunkaidőben és 1 főállású szociális munkás dolgozik, így biztosítva Közép Somogyban a teljes kínálati paletta lefedését.

A Dél-Somogy aprófalvas, nehezen megközelíthető településeinek ellátása érdekében Barcson 1 vállalkozóként foglalkoztatott gyógypedagógus és 1 részmunkaidős informatika oktató biztosítja a leginkább jelentkező igények kielégítését.

Pécsen látják el a Baranya megyei látássérülteket. A megye útvonalhálózata Pécs centrikus, így a pécsi iroda le tudja fedni a Baranya megyében jelentkező igényeket. Itt 3 gyógypedagógus dolgozik, 2 fő főállású megosztva kapacitását Kaposvárral és 1 szakmailag elismert vállalkozó, 1 vállalkozó szociális munkás, 2 pszichológus vállalkozóként és 1 informatikus vállalkozói státuszban. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a létszám ki tudja elégíteni a jelentkező igényeket, egyedül az informatikai ellátottságunkon kell javítani. Ezért az 1 fő főállású informatikus két telephelyen Pécsen és Szekszárdon is oktatni fog.

Szekszárdon 1 gyógypedagógus, 1 szociális munkás, 1 informatikus és 1 pszichológus vállalta el a munkát, mindenki vállalkozóként. Mindenképpen szeretnénk azt, hogy a kapacitásbővítés keretében felvett 1 fő főállású gyógypedagógus szekszárdi telephelyen végezze munkája jelentős részét. A Szekszárdon folyó informatikai oktatás kapacitásbővítése érdekben az újonnan felvett 1 főállású informatikus Szekszárdon is oktatni fog.

Ezzel a szakembergárdával és óraszámmal a projektben vállalt 30%-os lefedettséget biztosítani tudjuk.

d, Szolgáltatásfejlesztési stratégia

A Ki-Látás Alapítvány egy fiatal szervezet. A vakok, gyengénlátók, és ezeken belül is a látásukban frissen károsodott emberek elemi rehabilitációját tűzte ki céljául. Ez a szolgáltatástípus eddig a dél-dunántúli régióban nem működött területi koordinációban.

Az Alapítvány Kaposvárott alakult, s a központi telephelyünk kialakítása során arra törekedtünk, hogy mind az infrastrukturális feltételek, mind a szolgáltatásokat nyújtó szakemberek képesek legyenek ellátni a célcsoport részéről jelentkező igényeket.

Jelen projekt során fogjuk megvalósítani a Dél-dunántúli régió – elemi rehabilitációs szolgáltatásokkal történő – lefedését. A program eredményeként kiépülnek az Alapítvány decentrumai Pécsett, Szekszárdon és Barcson. A régió megyeszékhelyei központi szerepük folytán egyértelműen indokolttá teszik a fejlesztéseket, míg a barcsi decentrum felállítását, a Somogy megyében meglévő nagy távolságok, közlekedési nehézségek, és a déli terület perifériás elhelyezkedése indokolja. Barcs környéke egyébként is halmozottan hátrányos helyzetű munkaerő-piaci helyzete, kistelepüléses szerkezete, valamint kedvezőtlen korcsoporti összetevői folytán.

A pályázati forrás lehetővé teszi, hogy Pécsett és Szekszárdon a céljainknak megfelelő ingatlanokat béreljünk, de a későbbi fenntartásukhoz, további pályázati forrásokra lesz szükség, melyeket a jelen gazdasági helyzet nehézségei miatt még nem írtak ki.

A projekt során 15%-al fogjuk növelni a szolgáltatási óra kapacitásunkat. Ezt elsősorban humán erőforrás fejlesztéssel valósítjuk meg. A négy helyen megvalósuló program szakember igénye jelentősen több, mint amit a pályázat kiírói elvárnak tőlünk. A szeptemberi kezdésre biztosítani fogjuk, a megvalósítás összes helyszínén az induláshoz szükséges létszámot.

Problémát okozhat a menet közbeni fluktuáció, mivel a képzési rendszer is nehézségekkel küzd, alacsony a szakember kibocsátási szintje.

A telephelyeinket modern és az igényeket sokrétűen kiszolgáló eszközparkkal szereljük fel. Erre a projekt finanszírozása is lehetőséget ad. Az igények felmérése során kiderült, hogy a klienseink fele informatikai ismeretekre vágyik, úgy gondolja, ezen ismeretek jobban hozzásegítik életminőségének javulásához. Az informatikai ismeretek bővülése már rövid távon eredményeket hozhat a munkaerő-piacon is, hiszen az Európai Unió által erősen támogatott alternatív munkavállalási formák – gondolok itt a távmunkára – elterjedését segíti. Ezt az igényt szem előtt tartva bővítjük az informatikai eszközparkunkat.

A projekt előrehaladása során kiemelten kezeljük majd az egészségügyi ellátó rendszerrel kiépítendő kapcsolatainkat. Az újonnan látássérülést szenvedett emberek ebből a rendszerből fognak elsősorban hozzánk érkezni. Célunk, hogy a régió minden jelentősebb szakellátó intézetével napi kapcsolatokat ápoljunk, s a fogyatékkal élő emberek első kézből kapjanak információkat rehabilitációs lehetőségeikről. Eddigi tapasztalataink szerint nehézséget jelenthet a kapcsolattartás terén a még mindig meglehetősen hierarchikus szerkezetű egészségügyben a felelős személyek megtalálása, illetve az intézményi átszervezések követése.

Alapítványunk a látássérülést szenvedett emberek elemi rehabilitációját nagyon fontos lépcsőfoknak tekinti a társadalmi reintegráció folyamatában. Határozott célunk, hogy ezen embereket hozzásegítsük az aktív társadalmi élethez, melynek további fontos eleme a munkaerő-piaci szerepvállalás. Ennek érdekében, a projekt folyamán tervezzük a régióban tevékenykedő összes jelentős – foglalkozási rehabilitációban érdekelt – szolgáltató megkeresését és a velük való együttműködést. Az önálló életre felkészített látássérülteket ezeken a szervezeteken keresztül fogjuk kihelyezni az őket foglakoztatni akaró munkáltatókhoz. Hosszú távú célkitűzéseink között szerepel, hogy az aktív korú látássérültek 30%-át hozzásegítjük a folyamatos munkaerő-piaci jelenléthez.

A munkaerő-piac szűkülése azonban kihatással van a megváltozott munkaképességű munkavállalók – ezen belül a fogyatékkal élők – helyzetére is. A rövid távú folyamatok most nem kedveznek ezeknek a kapcsolatoknak a megfelelő finanszírozás elmaradása miatt, de bízunk benne, hogy hosszabb távon ez a megoldás működni fog.

Szolgáltatásaink minőségének folyamatos emelése természetes céljaink közé tartozik, s ezt a munkatársaink is így gondolják. Ezért igyekszünk kihasználni minden lehetőséget a továbbképzések, speciális tréningek, és a szakmai szupervízió területén. Gondot okozhat a jövőben, ha az elsősorban az elemi rehabilitációs szolgáltatásokban érdekelt munkatársaink számára nem, vagy jelentős késéssel kerülnek kiírásra képzések.

A Ki-Látás Alapítvány kapcsolatrendszere

a, Egészségügyi ellátók

Úgy gondoljuk, hogy az eredményes munkavégzés érdekében hangsúlyt kell fektetni kapcsolataink ápolására, hiszen ha ismerjük más szervezetek tevékenységét, és szem előtt tartjuk az illetékességi- és hatásköröket, sokkal komplexebb segítséget tudunk nyújtani a rászoruló emberek részére.

2008-ban az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóságával. A megállapodás keretében az Intézet vállalja, hogy a látássérült személyek részére tájékoztatási lehetőséget biztosít az Alapítvány tevékenységéről. Alapítványunk vállalja az általuk közvetített látássérült személyek teljes körű rehabilitációját és munkába való visszasegítését. Továbbá vállaljuk, hogy az ORSZI területi igazgatósága dolgozóinak tájékoztatását az Alapítvány tevékenységéről, eredményeiről.

A szemészeti osztályokkal, illetve a Szemészeti Klinika vezető főorvosaival, valamint főnővéreivel együttműködési megállapodásokat kötöttünk. A klinika szemészeti professzora aktívan részt vett a kapcsolat kereteinek megtervezésében és kialakításában, ami magában is arra utal, hogy az egészségügyi ellátórendszer a rövid kezelési idő ellenére a továbbiakban is segítséget kíván nyújtani betegeinek rehabilitációs folyamatában

b, Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók

A Ki – Látás Közhasznú Alapítvány és az alapítványnál dolgozó szakemberek jó kapcsolatot ápolnak a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kaposvári, barcsi, szekszárdi és pécsi kirendeltségeivel.

Az együttműködési megállapodás alapján Munkaügyi Központ tájékoztatást nyújt szolgáltatásairól, támogatásairól az Alapítvány munkatársai és ügyfelei részére is.
Továbbá a Munkaügyi Központ által szervezett rendezvényeken, állásbörzéken az Alapítvány munkatársai számára a részvételt biztosítja.
Az Alapítvány nem regisztrált klienseit igény esetén regisztrálja, továbbá biztosítja a látássérült személyek számára a Központ szolgáltatásaihoz (munkaközvetítés, munkaerő piaci és foglalkoztatási információs szolgáltatás, munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás, Álláskeresők Klubja) a teljes hozzáférést.
A Központ kihelyezi és továbbítja az Alapítvány szóróanyagait az érdeklődők részére.
Az Alapítvány tájékoztatást nyújt a Munkaügyi Központ tevékenységéről a foglalkozási rehabilitációban részt vevő kliensek részére.
A Munkaügyi Központ által közvetített kliensek haladásáról, és rehabilitációjáról folyamatos tájékoztatást nyújt az illetékes kirendeltség és a Szolgáltatási Rehabilitációs főosztály számára.
Az Alapítvány helyet biztosít a Munkaügyi Központ tájékoztató anyagainak.

c, Egyéb civil kapcsolatok

Az Alapítvány hangsúlyt fektet arra, hogy a tevékenységéhez kapcsolódó szervezetekkel jó kapcsolatot alakítson ki.

A megyei érdekvédelmi egyesületek kulcsfontosságúak a kliens felkutatás területén.

A Somogy illetve Baranya megyei érdekvédelmi egyesületekkel már 2008 nyarán együttműködési megállapodást kötöttünk.
A Tolna megyei érdekvédelmi egyesülettel 2009 januárjával foglaltuk írásba az együttműködésünket.

Az érdekvédelmi egyesületekkel való közös munkavégzésre irányuló szándékot mutatja, hogy az Alapítvány kuratóriumában mindhárom megyei egyesület képviselete jelen van.

Szempont Alapítvánnyal már korábban is együtt dolgoztak a munkatársaink. Az ott megismert tevékenységek képezték az alapját a nálunk folyó rehabilitációs munkának. Ennek köszönhetően a megvalósító szervezetek közös szakmai műhelybe tömörültek, melynek célja az egyes rehabilitációs elemekben alkalmazott módszerek hatékonyabb alkalmazása és továbbfejlesztése.
Társult fogyatékkal élő látássérültek sikeres rehabilitációja érdekében felvettük a kapcsolatot a Siketvakok Országos Egyesületével, melynek keretében az egyesület képviselője már meglátogatta a kaposvári központot, bemutatta az egyesületének tevékenységét és felvázolta a leendő közös munkavégzés kereteit, valamint lefektettük a két szervezet közötti együttműködés alapjait. Megállapodás született a további folyamatos kapcsolattartásról, annak gyakoriságáról és módjáról.
Szoros együttműködést ápolunk a kaposvári és pécsi Kolping Szolgálattal és felvettük a kapcsolatot a szekszárdi Kolpinggal is látássérült klienseink szállítása érdekében.
Új partnerként jelenik meg az Esélyek Háza, hiszen a régióban fontos szerepet töltenek be a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élők támogatásában, ezzel segíthetik Alapítványunk rehabilitációs munkáját. Pécsett, jelenleg ők biztosítanak ideiglenesen helyet a tevékenységeinknek.
A Szivárvány Módszertani Központ nemcsak helyet biztosít, hanem szakmailag és eszközparkban is támogatja a Barcson folyó minőségi munkavégzést.

Kommunikációs terv

A projekt előkészítése során külön figyelmet szentelünk az Alapítvány pozitív arculati képének kialakítására.

Ez jelenti többek között a logónk újratervezését, melyet a projekt előkészítő szakaszában meg fogunk valósítani, hogy a megvalósítás első szakaszának – a látássérültek és a hozzájuk tartozó érintettek számára – vonzó képet nyújtsunk magunkról. Az előkészítő szakasz időszakára tervezzük a szóróanyagok anyagának frissítését, a média szereplések hátteréhez molinók készíttetését, valamint a honlapunk újragondolását.
Elektronikus elérhetőségünket infokommunikációs szinten akadálymentessé tesszük, az Alapítvány honlapjáról egy kattintással elérhető lesz minden fontos információ a pályázat menetéről, minden érdeklődő számára.
A projekt tartalmához aktualizált szórólapokat a megvalósítási szakasz egésze során folyamatosan igyekszünk eljuttatni a célcsoporthoz, az érintettek köréhez és a látássérültekkel kapcsolatban álló szolgáltatókhoz.
Címlistánkat a felkeresendő háziorvosokról, optikusokról, szemészetekről folyamatosan frissítjük. Részükre tájékoztató leveleket, szórólapokat küldünk, elektronikus és postai úton.
Felkeressük a klinikákat és a három megyében működő kórházak szemészeti osztályait, velük aktív kommunikációs kapcsolatot építünk ki. A folyamatos kapcsolattartás érdekében havi szinten elektronikus formában tájékoztató levelet küldünk az Intézetek részére, valamint aktuális események kapcsán telefonon, illetve személyesen megkeressük őket az Alapítvány elnöke által. A főnővérek vállalták, hogy minden az osztályról elbocsátott látássérült személy részére részletes szóbeli tájékoztatást nyújtanak az Alapítvány által végzett további rehabilitációs lehetőségekről. Ennek érdekében a szórólapok és plakátok pótlása folyamatos lesz.
Az elemi rehabilitáció során önálló életre felkészített klienseink munkaerő-piaci szereplését segítjük, amikor a régió minden jelentős foglalkozási rehabilitációval foglalkozó szolgáltatóját megkeressük, s részükre széles körű információt nyújtunk tevékenységünkről. A sikeresen lezárt – elemi rehabilitációs folyamatban részt vett – klienseink számára tájékoztatást nyújtunk a különböző foglalkozás rehabilitációs szervezetekről, az általuk nyújtott szolgáltatásokról. A foglalkozási rehabilitációt végző szervezetek által szervezett kommunikációs eseményeken képviseltetjük magunkat, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük szolgáltatásainkat.
A programban részt vevő telephelyeink utcafrontját ellátjuk – a projektet hirdető – információs táblákkal.
Információs napot szervezünk 2010 áprilisában, melyre a célcsoporton kívül meghívjuk az érintettek körét, és a látássérültekkel foglalkozó szolgáltatókat.
Az Alapítvány állandó, megbízott médiareferenssel rendelkezik, aki rendszeresen keresi a lehetőséget a régió médiáiban való megjelenésre, a társadalmi tudat aktív formálására.
Az FSZK által korábban kiírt pályázatok nyerteseivel – akikkel ebben a projektben is együtt fogunk dolgozni – közös mobil kommunikácós hálózatot alakítottunk ki, így megoldott a szakemberek közvetlen és naprakész kommunikációja.
A projektet záró rendezvényt nem csak szakmai, hanem média eseménynek is tervezzük, ahol a régió média szereplőit, és prominens közéleti szereplőket is tervezünk elhívni.

A Ki-Látás Alapítvány tárgyi és infrastrukturális adottságai

Az Alapítvány 2007-ben alakult, csekély alaptőkével. Eddig még nem adódott lehetőség ingatlan-beruházásra ezért a tartós bérlet mellett döntöttünk.

Kaposváron, a belvárosban autóbusz és vasúti pályaudvarról is könnyen megközelíthető helyen egy több szintes irodaház földszintjén bérlünk tartós bérletben 6 helységet és 1 illemhelységet. A helységeket a bérbe adó beköltözésünk előtt (2008-ban) kifestette, az illemhelységet akadálymentesítette. Az épületbe való akadálymentes bejutást a társbérlő, a Nyugdíjfolyósító Intézet már biztosította. 2009-ben az infokommunikációs akadálymentesítést megoldottuk, kifejezetten a látás fogyatékkal élő személyek számára. Az irodaépületben 24 órás portaszolgálat működik, a gépkocsival érkezők (pl mozgáskorlátozottak) részére 1 parkolóhelyet is bérlünk az épület saját parkolójában. A helységeket rendeltetésüknek megfelelően berendeztük.

Kliensmunka

a, A kliens útja a rehabilitáció során

Az Alapítványt hirdető szórólapokon a kaposvári központ vonalas telefonja, a kaposvári, pécsi, szekszárdi szociális munkás és a barcsi gyógypedagógus mobiltelefonjának száma szerepel. Így a leendő klienssel a 1. személyes találkozás időpontját gördülékenyen lehet egyeztetni. Az első telefonos beszélgetésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a kliens a területileg illetékes segítőt hívta-e. Klienst Alapítványon belül nem irányítunk tovább, elérhetőséget kérünk és mindig a segítők telefonálnak egymásnak. Új kliens programba kapcsolódását a megjelenés helyszínén kívül a régióközpontnak is jelezzük.

0. beszélgetés

Célja a kliens részéről igényfelvázolás, részünkről a szolgáltatás ismertetése, illetve annak elérése, hogy a kliens további szakembereinkkel is találkozzon, adott esetben a szociális munkás első interjúja is megtörténhet.

Résztvevők:

Kaposvár: szociális munkás

Pécs: szociális munkás

Barcs: gyógypedagógus

Szekszárd: szociális munkás

Minden esetben a szociális munkás tölti be az esetgazda szerepét. A kliens családja nem vesz részt sem a 0., sem az 1. beszélgetésen.

1. beszélgetés

Az első beszélgetések a szociális munkással, elemi rehabilitációs szakemberrel, pszichológussal valamint a foglalkozási rehabilitációs szakemberrel egymást követően történnek.

Időtartam: 1-2 óra/szakember

Helyszín: helyi irodákban

Célja:

a kliens hosszú távú céljainak megismerése, meghatározása
a különböző szolgáltatások behatárolása, részletezése
szerződéskötés elemi vagy foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéről (szociális munkás – esetgazda feladata)
következő találkozás megbeszélése: időpont + konkrét szakember + a találkozás tartalma

Szakmai munka a rehabilitációs folyamat során

munkaterv készítése, a folyamat lépcsőfokainak dokumentálása közösen (a kliens ne csak a folyamat kezdetéről, sokkal inkább annak egészéről kapjon tájékoztatást)
a megbeszéltek alapján szolgáltatások nyújtása
a meghatározott folyamatban bizonyos időpontok („mérföldkövek”) kijelölése (nyomonkövetés) a közös munka értékelése céljából, az időközben esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére
időről időre beszélgetés az esetgazdával (kísérés), felmerülő problémák megbeszélése közösen (a kijelölt „mérföldkövek” környékén), a kliens/szakember kezdeményezésére a munkaterv felülvizsgálata, szükség szerint új munkaterv készítése

A folyamat lezárása

a rehabilitációs folyamat kiértékelése, lezárása (esetgazda), elégedettségmérés
záródokumentáció készítése
kliens biztosítása további rehabilitáció igénybevételének lehetőségéről (utókövetés)